EMLÉKTORONY
A német katonák emléktornya Szenterzsébet hegyén található, a régi irodalomban a helység régi neve Grigori Berg vagy Hammersdorferberg.
A városból is látható emléktorony téglából épült, alapja négyszögletű föld, melyet oldalaiban betonlemezek erősítenek. Ezt a domb tetejére helyezték, ahol gyönyörű kilátás nyílik a szebeni medencére és a Fogarasi havasokra.
Az építmény a „Nagyszebeni harcokra” (1916 szeptember 26-29) emlékeztet, amikor a román hadseregnek szembe kellett néznie a német fegyveres erőkkel. Említést találunk a Landwirtschaftliche Blatter-ben (41/13.10/1918 szám), mely szerint, még a háború befejezése előtt, emlékkövet állítottak Szenterzsébet hegyének (Grigoriberg) tetejére a „Nagyszebeni harcok” emlékére.
A torony építése – hivatalosan „Denkmalstrum” - Landwirtschaftliche Blatter 41/13.10.1918 szám- 1918 tavaszán kezdődött és ugyanazon év szeptemberében fejeződött be. Az építkezési munkálatok kivitelezését Plattner főhadnagy biztosította a német hadseregből, Karl Ulrich építesz tervei alapján. Nagyszeben lakossága támogatta anyagilag az építési munkálatokat, egyéni hozzájárulásokkal 1917-1918 között. (Siebenburgisch Deutches Tageblatt). A vallásos szertartást Hermann Klöss tiszteletes végezte 1918 szeptember 29-én.
A négyzet alakú építmény (méreteiben 5,86 m széles és 18 m magas) egyik oldalán ajtó található, amely fölött, kb. 3,5 m magasan a falban kör alakú ablak található (kb. 50 cm átmérővel). A földszint-emelet határvonalát egy téglapárkány jelölte, mely mára már leomlott (2019.05.31).
Az emlékmű felavatása után (melyre az 1918-as Nagy Egyesülés előtt két hónappal került sor), az új politikai és szociális valóság hatására, a tornyot mind a négy sarkában dinamittal aláásták, megpróbálva annak ledöntését. Ugyanakkor golyónyomok is láthatóak az emlékmű falán. A kor fényképei igazolják a történteket.
Visszatérve az épület építészetére, a felső emeletnek, amely a faltól bennebb helyezkedik el, mind a négy oldalán boltíves nyílásokat hagytak, ezek közül mára három be van falazva. Mindkét oldalán lőréses ablak található, nagy valószínűséggel a II. Világháború passzív ellenállásának műve. A fémmel erősített négyzetalakú elrendezés nem létezett a két világháború között, amikor a torony köré építették a német katonák temetőjét. Ezt igazolja Emil Fischer fényképe alapján 1942-ben készült képeslap. A képeslap felirata: „A szenterzsébethegyi hősök temetője. Heldenfriedholf am Hammersdorferberg”. A képen jól láthatóak az építmény három sarkán végzett javítási munkálatok. Az alap, amelyre a tornyot építették, kb. 1 méterrel magasabb a föld felszínétől. A város felöli oldalára 11 lépcsőt építettek. A hegy déli oldalát cementfallal erősítették meg, melynek szegélyei lépcsősek.
1918-ban építették a német katonák temetőjét az emléktorony köré három oldalról, mely kb. 130 sírból áll. A katonák eredetileg azon települések temetőjében nyugodtak, ahol elestek a harcban. A döntés, hogy egyetlen helyre gyűjtsék őket 1918-ban született és a helyi hatóságok alkalmazták. Sírfeliratok találhatóak a torony mindkét oldalán, a Nagyszeben felőli oldalon pedig egy sor sírhalom található.
1942 és 43 között a nagyszebeni székhelyű Az erdélyi háborús sírok gondozásáért szász társaság (S.K.G.F.) foglalkozott a kicsi temetők megszüntetésével és a nagy temetők létrehozásával, hogy ez utóbbiak minél nagyobb számú sírt foglaljanak magukban. Ennek oka a sírok gondozása volt, ami nem történt volna meg a falvak temetőjében.
1942 augusztusában a katonák nevét, rangját, a regimentet, születésének és halálának napját tartalmazó márvány emléktáblákat áthelyezték a kisdisznódi román stílusú templomba. A katonák csontjait is áthelyezték a település németajkú fiataljainak segítségével.
2019 október hónapban az EMLÉKTORNYOT felújította, kívül és belül, a SC URBANA SA vállalat, a helység adminisztrátora.
DR. ADRIAN STOIA
***